Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Simon Ferenc: Szenci Molnár Albert Bibliája a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban

Nyomtatási nézet

Bizontalan helyeken budosunc.

 

 

A hódmezővásárhelyi református gimnáziumban 1723 óta folyamatos a tanítás. A XVI–XVII. századi előzmények után ez a felekezet szerezte meg a Templom mellé az Iskolát. A református iskolaügy művelődéstörténeti szerepére csak utalni kell: hitet és tudást közvetített, magyar volt és európai. Európát azonnal a falai közé hozta a peregrinus, aki hazatért hóna alatt a könyvvel, és ugyanazzal a jogos büszkeséggel hirdette, mint egykor Janus Pannonius, hogy már nemcsak Itália földjén teremnek a könyvek, hanem a Hód-tó partján is ismerik Európa legfrissebb szellemi áramlatait:

 

Nem láthatta ez iskola annak előtte Minervát,

Tóth Pál csalta ide bő adományaival.

Most hogy a helvétek s hollandusok is hazaadták

Pannón földjére épen egészségben:

Egykori jóakaratja jelét nyomban kimutatta

Tárgya s csinja szerint itt e komoly könyvvel.

(Etsedi Miklós – az akkori rektor – F. Sanctius: Minerva című poétikai munkájába bejegyzett latin epigrammája 1781-ből – Imre Mihály fordítása.)

 

A gazdag hagyományból csak néhánynak a megemlítésére van lehetősége cikk keretében. A XVIII. század jelesei közül kiemelkedik Szőnyi Benjámin vásárhelyi református lelkész alakja, aki énekszerző, a pietizmus és a fiziko-teológiai irányzat költője.1 A gimnázium szellemiségét meghatározza, hogy 1945 szeptemberétől 1948 decemberéig óraadó tanára volt Németh László. Itt végzi pedagógiai kísérleteit és fogalmazza meg a tanüggyel kapcsolatos elképzeléseit; 1957-ben pedig Kossuth-díjának összegét ajánlja fel a könyvtár fejlesztésére: …azt gondoltam, hogy Kossuth-díjam egész összegét annak a városnak juttatom vissza, amely üldöztetésem idején szeretetteljes oltalmat nyújtott nekem s amelyben az egyik jutalmazott művet nemcsak írtam, de merítettem is…

A könyvtár 70.000 kötetével és muzeális anyagával a gimnáziumok között országos jelentőségű gyűjtemény. A kurrens anyagot tartalmazó 30.000 kötet galériás rendszerben az Olvasóteremben közvetlenül hozzáférhető, míg a muzeális állomány (az 1945 előtti dokumentumok) egy másik helyiségben várja olvasóit: a kutató tanárokat és diákokat.

A könyvtár kincseiből most csak a felsorolás szintjén a protestantizmus és a reneszánsz különböző áramlataihoz tartozó művek korabeli kiadásait említjük: Oecolampadius, Calvin, Th. Beza, Ph. Melanchton, Bullinger, C. Pellican, W. Musculus, W. Franze, U. Zwingli, W. Perkins, J. Coccejus, Erasmus, Agrippa de Nettesheim, Raymundus Lullus, Levinius Lemnius egy-egy műve. Könyvtárunk két legrégibb magyar nyelvű dokumentuma Bornemisza Péter prédikáció-gyűjteményének második kötete (Sempte, 1574) és Félegyházi Tamás: A keresztieni igaz hitnek reszeiről való tanítás kerdesekkel es feleletekkel (Debrecen, 1588). A Baranyi-könyvtár külön gyűjteményében található legrégibb könyvünk: Temesvári Pelbárt: Sermones… (Lyon, 1514). Baranyi Elek elsősorban a magyar vonatkozású külföldi irodalmat gyűjtötte: 1886-ban vásárolta meg Zimmerlin abbé könyvtárának árverésekor Strasbourgban a 11 nyelvű Calepinus-szótárat (Basel, 1598). Bonfini: Rerum ungaricarum decades című művének három kiadása is megvolt könyvtárában, így megvan nálunk is; köztük az 1568-as bázeli első kiadás. Továbbá Ritius Magyarországról is szóló műve (Basel, 1517), amely a híres Frobenius nyomda terméke, illusztrátora ifj. Holbein. Zsámboki János: Emblemata… (Leyden, 1584) című fametszetes kiadványa a Plantin nyomdából. Egy aldina: Paolo Manuzio által összegyűjtött kétkötetes levelezés-mintakönyv (Velence, 1549). Gazdag anyag van még a XVI–XVII. századi magyar-török háborúkról: P. Bizarus, U. Foglietta, A. Busbequius, L. Soranzo.2 Megtalálható még Komáromi Csipkés György, Szatmárnémeti Mihály, Csuzi Cseh Jakab, Otrokocsi Fóris Ferenc, Miskolci Csulyak Gáspár, Szatmári Ötvös István, Laskai Csókás Péter, Debreceni Ember Pál, Szenci Molnár Albert, Medgyesi Pál, Geleji Katona István, Buzinkai Mihály, Pósaházi János egy-két műve a XVII. századból. A jeles possessorok: Szenci Molnár Albert, Szőnyi Benjamin, Dugonics András, Jankovich Miklós, Halévy, a Telekiek, Nádasdyak.

 

Ezek közül most csak Szenci Molnár Albertet emelem ki: gimnáziumunk őrzi a zsoltárfordító saját Bibliáját. Az 1544-es Biblia Tigurinája gazdagon glosszázott; életrajzi adatok, érzelmi reflexiók, korrekciók találhatók benne; az egyetlen magyar nyelvű bejegyzés: Bizontalan helyeken budosunc.

 

A könyv rövidített címleírása

FO 147

BIBLIA

BIBLIA // Sacrosanta Testa // menti Veteris & Noui, e sacra He- // braeorum lingua Graecorumq(ue) fontibus, consultis si- // mul orthodoxis interpretibus, religiosissime // translata in sermonem Latinum.

// Authores omnemq(ue) totius operis rationem ex subiecta // intelliges Praefatione.

TIGVRI, (EXCVDEBAT CHRISTOPH. FROSCHO- // uerus) ANNO M. D. XLIIII. [1544].

367, 92, 109 ff., 3 sign. typogr., színes; 8

Az Ecclesiastes és az Újszövetség külön címlappal. A könyv possessorai:

Poss. 1. (címlap r.): Joannes Regius jure possedit – XVII. századi kéz írása

Poss. 2. (uo.) Alberti Molnár, donatione D(omi)ni Erasmi Eulii, Heidelberg. Anno 1622. mense 7bri

Poss. 3. (elülső kötéstábla, belül): Ex Libris defuncti Fratris Sam. Benkő venit ad manus meas die 29. May 1780

Poss. 4. (előzéklap v.): Ezen Bibliát bírta 1 Erasmus, 2 A Derék Molnár Albert, 3 Intzédi Josef Báró Tudós és Író, 4 Benkő József a Transsylvania Írója – fedezte fel. L(iteráti) Nemes Sámuel 1834 Barassoba.

Poss 4. (Ecclesiastes címlap r.) L. Nemes Sámuel 1835

Poss. 5. (címlap r.): Török Károly Pest. 1869. máj. 12.

Kötés: Eredeti, restaurált bőrkötésben –OSZK Soros

Pecsét: H. M. VÁSÁRHELYI REF. ISKOLA KÖNYVTÁRA
A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI REFORMÁTUS BETH-
LEN GÁBOR GIMNÁZIUM PECSÉTJE 1723
TIMOR DEI EST INTITIUM SAPIENTIAE

Szenci Molnár Albert több bejegyzése a kötetben, pl.: 95. f. v.: Anno 1623. 3. 7bris. egebam mortua filia; 71. f. r.: Bizontalan helyeken budosunc.

Irod.: Imre Mihály: Alberti Molnár, donatione dni Erasmi Eulii, Heidelberg Anno 1622. Mense 7bri (Szenci Molnár Albert Bibliája). In.: a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve. Közzétette: Grezsa Ferenc. Hódmezővásárhely, 1974. 25–37.

Adams B–1034. Vischer: Zürcher Druckschiften C–328. VD/16 B–2622.

 

A könyv a gimnázium egyik igen nagy becsben tartott, ritka és értékes kötete. Amint a leírásból kiderül, olyan személyek tulajdonában volt, mint:

1. Szenci Molnár Albert (1574–1634), aki a magyar irodalom egyik legjelentősebb személyisége. Prédikátor, zsoltárfordító; nyelvtan írt, szótárt szerkesztett, lefordította Kálvin Institutioját. Bejárta Európát, közben népét szolgálta, s a hiányzó haza helyébe megteremtette a szellemi haza arcát.3
2. Intzédy József (1668–1750), II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem országbírója, jogi művek szerzője, ítélőmester. 3. Benkő József (1740–1814) közép-ajtai polihisztor, evangelikus lelkész, botanikus és történetíró, a Transsylvania írója. 4. Literáti Nemes Sámuel (1794–1842) könyvgyűjtő és könyvügynök. Alakja hamisításai révén lett hírhedt. Legismertebb hamisítványa az I. András korabeli imádságok. 5. Török Károly (1843–1875) etnográfus. Ő Hódmezővásárhelyen végezte el a gimnáziumot, majd Pesten a jogot. Népdalokat, népi szokásokat gyűjtött, új közmondásokat, szófordulatokat jegyzett le. A könyvön a tulajdonosok között Erasmus neve is szerepel. Ez az Erasmus azonban Erasmus Eulius, nem pedig Rotterdami Erasmus – mindez a címoldalról, Szenci saját kezű bejegyzéséből derül ki.4

A térben és időben nagy utat bejárt könyv önmagában is jelentős művelődéstörténeti érték, hiszen a reformáció első lendületében létrejött latin fordítások közé tartozik.5 A könyv első kiadása 1543-ban jelent meg, jelen kötet tehát a második kiadás.

Hogyan juthatott Szenci a Biblia Tigurinához? 1596. augusztus 5-ei dátummal a következő bejegyzés olvasható naplójában: …visszatértem a szállásomra, a Trónörököshez címzett vendégfogadóba, ahol éppen együtt találtam az ugyanott lakó doktor Birtlinus és doktor Kornerus lelkész urakat, egy nyomdászt, Froschawer jogutódját más nemes zürichiekkel. Ők vitában előadott véleményemet újra akarták hallani, és igaznak találták őket. Sok szerencsét kívántak, és külön pénzzel is megajándékoztak; ezek után Tigurinból vígan távoztam.6 Lehetséges, hogy ez a konkrétan nem említett ajándék a zürichi Froschauer fiaitól került Szencihez.7

A könyvben több bejegyzés is szerepel. Jellegük szerint három részre lehet osztani ezeket: 1. számok, rövidítések; 2. néhány szavas mondattöredékek; 3. összefüggőbb szövegrészletek. Tartalmilag szintén három csoportot lehet felállítani: 1. életrajzi jellegű mozzanatok: pl. 95/B oldal: Anno 1623. 3. 7bris mortua filiola; 2. a szöveget kísérő gondolati, érzelmi reflexiók, egy-egy jelenség, fogalom sajátos, summázat jellegű összefoglalása; 3. apróbb korrekciók, konkordanciák pontosítása vagy teljesen új beírása.

Incertis vagamur sedibus: Bizontalan helyeken budosunk. Az egyetlen magyar nyelvű glossza, amelyet a Korinthosziakhoz írt első levélen találhatunk meg; ebben a három szóban Szenci oly gyakran visszatérő motívumát vetíti margójára; peregrinációjára gyakorta panaszkodik, kényszerű bujdosására keserűen emlékezik sok munkájának előszavában, ajánlásában (Discursus de summo bono, Kálvin: Institutio, stb.). A gyakorta előtörő fájdalmas mondanivaló itt egy margójegyzet futamává szelídül.8 A bujdosás motívuma a magyar történelem és irodalom metaforájának is olvasható, ha belegondolunk abba a művelődéstörténeti sorba, amely Janus Pannonius menekülésétől Balassi és Zrínyi gyötrődésén át Kölcsey bűntudatos Himnuszáig, majd Ady Endre megkésettség és szétszóródás-élményéig tart.

 

Simon Ferenc

    1. Részletesebben Szőnyi Benjámin és kora. Tanulmányok Szőnyi Benjáminról. Szerk. Imre Mihály, a Bethlen Gábor Református Gimnázium kiadása, Hódmezővásárhely, 1997. 177 p.

    2. Részletesebben a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium XVI. századi könyveinek katalógusa. Összeállította Zvara Edina és Simon Ferenc, Scriptum Rt., Szeged, 1998. 103 p.

    3. Féja Géza: Arcképek régi irodalmunkból. Bp., 1986. 157 p.

    4. Zvara Edina: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium XVI. századi könyvei. Kézirat.

    5. Imre Mihály: Albert Molnár, donatione dni Erasmi Eulii, Heidelberg Anno. mense 7bri (Szenci Molnár Albert Bibliája) = A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyve, 1974. 26.

    6. Szenci Molnár Albert válogatott művei. Szerk. Tolnai Gábor, Vásárhelyi Judit, Bp., 1976. 479.

    7. Imre Mihály: I. m. 34.

    8. Uo.: 33.

    Értékelés

    Még nem érkezett értékelés

    Szólj hozzá:

    Kérem, jelentkezzen be!

    Hozzászólások: