Viola Ernő: A Csurgói Graduálok

Csurgó Gimnáziumának 200 évvel ezelőtt Csokonai adott hírnevet irodalomtörténeti jelentőségű versében. Somogy első oskolája azóta sok történelmi vihart átélt, de mindig bizonyította életrevalóságát. Mint az iskolaépület előtt álló százéves mamutfenyő a természet erőivel, ugyanúgy dacolt a világháborúk pusztításával, a rendszerváltásokkal, a tulajdonoscserékkel, a szétszóratással a gimnázium és annak Nagykönyvtára.

A nagy elődöknek köszönhetően csaknem harmincezer kötet könyv, nyolcezer folyóirat, többszáz térkép, érem-, pecsét- és kéziratgyűjtemény, ősnyomtatványok, unikumok, kódexlaptöredékek alkotják az állományt, és méltán emelik az iskolai könyvtárak rangsorában előkelő helyre gyűjteményünket.

Leveleskönyvünk Csokonai, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Arany János, Luther Márton kézírásával, Nagyváthy János-kézirataink, ős-nyomtatványaink, régi és ritka könyveink közül bármelyik számot tarthat az érdeklődésre.

Gyűjteményünkben található graduáljaink egyedüli darabok Magyarországon. A graduálok a korai protestantizmus kéziratos énekeskönyvei. Ünnepi himnuszokat, litániákat, szertartási énekeket tartalmaznak magyar szöveggel és gregorián dallamokkal. Büszkék vagyunk arra, hogy három graduált is őrzünk: a Csurgói-, a Kálmáncsai- és a Rinyaújnépi énekeskönyveket. Mindhárom fontos darabja kultúrtörténetünknek, mikrofilmre másolva kutathatók az MTA könyvtárában is. A Brockhaus-Riemann zenei lexikon graduál szócikkében a fontosabbak között sorolja fel a Kálmáncsait és a Csurgóit.

A Kálmáncsai-graduál kötéstábláján belül olvasható: (Az kálmán-cselyi R.Szent Eklézsiáé ez a könyv. Anno Domini 1644 die 10. 8-bris.) A szövegkezdetek iniciálékkal, szép gót betűkkel díszítettek. A teljes munka egyetlen kéz írása, csak elszórtan található benne más keze munkája. Az énekei négyvonalas kottára vannak írva. Összesen 149 fóliót tartalmaz. Méretei 357 x 220 mm. A graduál megírásának ideje több helyen is megtalálható a könyvben. Például a Litania Maior alatt 1622, az 53. lapon 1626 szerepel, a 322. lapon ugyancsak az 1622-es évszám látható. A legelső helyen az adventi himnuszok foglalnak helyet, majd nagyszámban karácsonyi énekek következnek (pl. „Christus születik nekünk …”). A következő oldalakon a Litania Maior indul az „Uram irgalmazz” kezdetű énekkel, majd dicséretek, zsoltárok és a responzóriumok után a passióval zárul a graduál.

inyaújnépi énekeskönyvünkről 1879-ben Kálmán Farkas írt  ismertetést a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelőben. Szerinte egy korabeli másolattal van dolgunk. Arany Lászlónak „A magyar református gyülekezeti éneklés története” c. művében olvashatunk további értékes információkat arról, hogy valószínű nem lehet teljes a másolat, hiszen több eltérés is tapasztalható a Kálmán Farkas által gondolt Rákóczi-Gelei-féle graduál és az Újnépi énekeskönyv között. Egyelőre még ismeretlen előttünk a pontos származása, de több, a könyvben lévő adat alapján XVII-XVIII. századi kéziratos énekeskönyvről van szó. 1993-ban került vissza a gimnázium Nagykönyvtárába nagyon rossz állapotban, azóta a Soros Műhely jóvoltából már ezt is restauráltathattuk.

Hozzánk mégis a Csurgói-graduál áll a legközelebb, ugyanis a településünkről ez kapta a nevét. Ma már szépen helyrehozott, restaurált állapotban láthatjuk. Méretei: 325 x 203 mm. A graduál két kéz írásával készült, latin betűkkel. Iniciáléi több színnel festett díszítéseket és népi motívumokat is tartalmaznak. 1985-ben a Magyar Országos Levéltár restaurálta a Kálmáncsai-graduállal együtt díjtalanul, mint nemzeti kincset. Keletkezési ideje hasonló a Kálmáncsai graduáléhoz, hiszen a benne lévő évszámok is tanúskodnak erről. Az első felében 65 himnuszt találhatunk az adventhez, a karácsony ünnepéhez, majd ebben is a Nagy Litániát (Litania Maior) olvashatjuk. Az 53. laptól kezdve újabb alkalmi himnuszok és cantiok következnek a könyv végéig. A graduálban található egy ősforrás is: a Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján … kezdetű ének, amelynek előfordulását a Néprajzi Lexikon 1696-ra teszi. A mi énekeskönyvünk azonban már 70 évvel korábban megörökítette ennek az iskolába hívogató éneknek mind a 13 versszakát, s ez a ma ismert legteljesebb változat.

A fentiek is bizonyítják, hogy nagy múltú iskolai könyvtáraink páratlan nemzeti kincset halmoztak fel az elmúlt évszázadok idején. Kötelességünk ezeket a gyűjteményeket az utókornak feltárni, megőrizni és továbbadni.

Viola Ernő