Éhmann Gáborné Havas Mária: Olvasmányok felső tagozatos fiúknak és lányoknak

Az olvasáskutatás különböző területeivel foglalkozó szakirodalom megállapítja, hogy a biológiai nem, illetve a nemi identitás már a gyermekkortól befolyásolja az olvasási szokások alakulását. Az olvasás kvantitatív és kvalitatív mutatói jól láthatóan más rajzolatot mutatnak a nemek szerinti bontásban. Természetesen számos egyéb tényező is felelős az olvasói attitűdért (életkor, szociális helyzet, egyéni tulajdonságok, családi háttér, oktatás stb.).

A család és az oktatást végző intézmények rendszerint tudatosan veszik figyelembe a gyermek nemét az olvasóvá nevelés során. De talán nem mindig megfelelően.

Kvantitatív mutatók

Olvasás-szövegértés

A kvantitatív mutatók tekintetében minden téren a lányok állnak jobban. Az évenként elvégzett kompetenciaméréseken eddig mindig a lányok értek el jobb eredményeket, 2009-ben a hatodik évfolyamon 25, a 8. évfolyamon 31 pont a lányok előnye. (okm, 2009, p. 15)

Kitekintésként érdemes megvizsgálni az alsó tagozat végén és a gimnázium elején is a tanulók teljesítményét nemek szerinti bontásban.

Reménykedésre ad okot, hogy a 9–10 éves tanulókat felmérő pirls 2006-os nemzetközi olvasási-szövegértési vizsgálat eredményei szignifikánsan javultak a 2001-es helyzethez viszonyítva, és csökkent a fiúk hátránya a lányokhoz képest. Magyarországon a fiúk átlageredménye szignifikánsan, 12 ponttal javult a 2001-es eredményekhez képest, míg a lányoké 3 ponttal, de ez statisztikailag nem szignifikáns. Ezzel 2006-ra a 2001-ben még viszonylag magas, 14 pontos nemek közti különbség 5 pontra csökkent, és bár statisztikailag ugyan szignifikáns maradt, de az egyik legkisebb a résztvevők között. (Balázsi, Balkányi, Felvégi és Szabó, 2007, p. 17–18)

A 15 éves tanulókat felmérő pisa-vizsgálatokban is szignifikánsan jobb eredményt értek el a lányok a szövegértési teszten a fiúknál. Azonban a három mérés (2000, 2003, 2006) során az eredmények valamennyi vizsgált változó tekintetében változatlanok maradtak, így az átlageredmények, fiúk átlaga, lányok átlaga, nemek közötti különbség (40 pont) esetében is. (Balázsi, Ostorics és Szalay, 2007, p. 38)

Mivel a szövegértés az élethosszig tartó tanulás egyik alapfeltétele, fontos, hogy az oktatási rendszer nagyobb hangsúlyt helyezzen a fiúk szövegértési képességének fejlesztésére. A szövegértési képességek zavara, nem csupán az ismeretszerzést gátolja, de az emberi kapcsolatokban is komoly zavarokat okozhat.

A pisa 2000 és 2003-as mérésének elemzései a fiúk és a lányok szövegértési képessége közti különbséget a következő okokra vezeti vissza: a lányok jobban szeretnek olvasni, több időt szánnak az olvasásra, sokféle témájú könyvet forgatnak és nagyobb arányban veszik igénybe az iskolai és a közkönyvtárakat.

Az agykutatásokból tudjuk, hogy jól körülhatárolt beszédközpontjuk révén a nők gyorsabban és nagyobb intenzitással sajátítják el a nyelvtant, a központozást és a helyesírást. A lányok nyelvi előnyéből fakad az olvasási előnyük is. (Schlemmer, 2002, p. 3)

Néhány elemzés azt is felveti, hogy az iskolában alkalmazott szövegtípusok és tartalmak jobban megfelelnek a lányok érdeklődésnek, mint a fiúkénak (i.m.). Erre a kérdésre keresi a választ a szerző jelen írásban.

Olvasói szokások és könyvtárhasználat

Nagy Attila (2006, p. 36) 7. osztályba járó újbudai fiatalok között 2003-ban végzett vizsgálatában jelzi, hogy a könyvolvasás gyakorisága jelentősen eltér nemenként. A rendszeresen olvasók között a lányok vezetnek 10 százalékos előnnyel (25% kontra 15%), míg a nagyon ritkán vagy könyvet egyáltalán nem olvasók táborában már a fiúké az elsőbbség (43% kontra 27%) 16 százalékos különbséggel.

Szinte teljesen megegyező eredményre jutott Ábrahám Mónika (2006, p. 6–8) Komárom-Esztergom megyében, 2004-ben 12–14 éves fiatalok körében végzett vizsgálatai során. A rendszeresen olvasók táborában a lányok vezetnek 10 százalékkal (30% kontra 20%), és míg a fiúk 45 százaléka nagyon ritkán vagy egyáltalán nem olvas könyvet, addig a lányoknál csak 29 százalék tartozik ebbe a két kategóriába. A fiúk kevesebbet olvasnak, mint a lányok, az egy fiúra jutó könyvek száma 1,63, míg az egy lányra jutó 2,72 volt.

Jelentős az előnye a lányoknak a könyvtárhasználatot illetően is. Nagy Attila (2006, p. 31) vizsgálatában a lányok 69 százaléka volt könyvtártag a fiúk 55 százalékával szemben. Ábrahám Mónika (2006, p. 15) kutatásában 10 százalék a különbség a lányok javára (79% kontra 69%). A lányok erősebb olvasási hajlandóságát a saját könyvek száma is jól mutatja, a fiúk 45 százalékának van 51-nél több könyve, míg a lányok 61 százalékának. (i. m., p. 16)

Ez nem meglepő, hiszen Nagy (2006, p. 35) adatai szerint a lányok érzékelhetően többen kapnak könyvajándékot. A lányok tizede, a fiúknak viszont ötöde nem tudta megnevezni, mikor kapott legutóbb könyvet ajándékba.

Ábrahám (2006, p. 17) kutatásai alapján, bár mind a két nem kapott ajánlott vagy kötelező irodalmat is, az ajándékba kapott olvasmányok jelentős része a fiúk esetében ismeretterjesztő, leginkább sporttal, számítástechnikával és történelemmel kapcsolatos mű volt, ellenben a lányoknak főleg divatos ifjúsági könyveket ajándékoztak.

Egy újabb mozzanattal erősödik a lányok előnyös helyzete az olvasást illetően, ha arra vagyunk kíváncsiak, szoktak-e könyvekről beszélgetni a fiatalok. Nagy (2006, p. 36) adatai szerint a lányok többsége (60%), szokta megosztani olvasmányélményét a kortárscsoport tagjaival, míg a fiúknak csak a harmada (35%). Ábrahám Mónika (2006, p. 18) kutatásai is ezt támasztják alá. Így az olvasás közösségi élménnyé válhat, az olvasottak feldolgozását a társak reflexiói is segítik.

A fenti adatok alapján az olvasást lányos tevékenységnek tekinthetjük. E helyzet kialakulásában, a fiúk olvasási hátrányában több tényező is szerepet játszhat. Egyes kutatók szerint a szocializáció során sajátítják el ezt a magatartást a gyermekek. Más kutatók a pedagóguspálya elnőiesedését okolják, ami az „olvasó nő” képét közvetíti a kislányok felé. (Kegyesné, 2001, p. 31)

Kvalitatív mutatók

Olvasói ízlés

A fiúk és a lányok több vonatkozásban is eltérő igényekkel közelednek a könyvekhez. Az iskoláskor kezdetén a mese iránti szeretet a meghatározó a gyerekeknél, később az érdeklődésük egyre inkább a valóságosabb történetek felé fordul. Ebben az időszakban válik el egyre jobban a fiúk és a lányok érdeklődése. A társadalom közvetett módon irányítja ezt a folyamatot.

Az ajándékkönyvek esetében látható volt, hogy eltérő jellegű könyveket kapnak a fiatalok. Vannak tehát tipikusan lányos és fiús olvasmányok? A nemi szerep meghatározza azt is, hogy milyen olvasmányokat választanak maguknak a fiúk és a lányok? A legkedvesebb olvasmányok és a kedvenc hősök rangsorainak elemzésével keressük a választ erre a kérdésre, mivel ezek az olvasói ízlésről árulkodnak.

Az 1977-es és 1997-es országos vizsgálatok során regisztrált kedvenc olvasmányok elemzése az ízlésszerkezet stabilitását rögzíti. Az ismeretközlő, a tudományos, fantasztikus irodalom, a kalandregény inkább fiúkhoz áll közel, míg a klasszikus felnőtt irodalom, a mesék, az új gyermekirodalom, a versek, a lányregények inkább a lány olvasókhoz. (Nagy, 1999, p. 32–33)

Ábrahám Mónika (2006, p. 4) kutatásai alapján a szerelmes regény egyértelműen a lányok érdeklődésére tarthat számot, a történelmi regény és a kalandos történet, fantasztikus regény a fiúk körében kedvelt, bár ez utóbbi a lányok esetében is a legnépszerűbb műfaj. Vélhetően ez a Harry Potternek és a hasonló könyveknek köszönhető.

Nagy Attila 2003-ban végzett vizsgálata során szerzők szerint is csoportosította a kedvenc könyveket. Így sokkal látványosabb a különbség a fiú és a lány kedvenc listák között. A lányoknál a következő a sorrend: 1. Wilson, 2. Sachar, 3. Cabot, 4. Brezina, 5. Kästner, 6. Shan, 7. Defoe, D. 8. Milne, 9–10. Szabó Magda, Janikovszky Éva, 11–12. Fekete István, Montgomery. A fiúk rangsora: 1. Fekete István, 2. Sachar, 3. Defoe, 4–6. Twain, Verne, Shan, 7–8. Tolkien, Salvatore, 9. Exupéry, 10. Milne.

A szlovákiai Dunaszerdahelyen, Somorján és Nagymegyeren végzett 2007-es felmérés során a fiúk a Tüskevár, a Téli berek, a Harry Potter-könyvek és a Gyűrők ura mellett szakkönyveket; elektrotechnikai könyveket, a Tudod-e-sorozat könyveit, az állatokról szóló enciklopédiákat, a halászatról, vadászatról és a sportról szóló könyveket említették. A lányoknál Meg Cabot lányregényei (elsősorban A neveletlen hercegnő naplója), valamint Thomas Brezina ifjúsági könyvei (főként A fúk kizárva-sorozat) népszerűek. Mindkét nem közül sokan a kedvenc olvasmányaik közé sorolták A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig és az Árvácska című könyveket.

A fenti kedvenc listák és korábbi olvasásszociológiai, -pszichológiai kutatások alapján megállapíthatjuk, hogy a fiúk jobban kedvelik a humoros, kalandos, fantasztikus, erősen cselekményes történeteket. A fiúk racionális olvasók. Ezzel szemben a lányok számára fontos a könyv érzelmi vonulata is, éppen ezért forgatják szívesen az érzelmes, romantikus könyveket, az adott életkor érzéseit kifejező könyveket, és általában a női írókat részesítik előnyben. (Kegyesné, 2002, p. 33–34)

Az olvasásszociológiai kutatások arra is rákérdeznek, hogy mely irodalmi hősökre szeretnének hasonlítani a fiatalok. Bár a modellkövetés az élő személyekkel folytatott közvetlen kapcsolat eredményeként a leggyakoribb, az olvasmányok hősei is szolgálhatnak példaképül, igaz, kétségkívül rejtettebb formában.

Ha összevetjük az 1977–78-as országos adatokat a 2003-ban, illetve 2004-ben elvégzett szűkebb körű vizsgálatok adataival, jól látszik, hogy a nemek szerint bontott listák karakteresen eltérnek egymástól. Szembetűnő a különbség a nemek szerint bontott listák között, ahogy azt az 1. táblázatból láthatjuk.

1. táblázat: A választott hősök névsora

1977–78-as vizsgálat

2003-as vizsgálat

2004-es vizsgálat

Lány

Fiú

Lány

Fiú

Lány

Fiú

Nemecsek Ernő

Bornemissza Gergő

Harry Potter

Toldi Miklós

Nemecsek Ernő

Nemecsek Ernő

Cecey Éva

Winnetou

Hermione Granger

Harry Potter

Hermione Granger

Toldi Miklós

Bornemissza Gergő

Nemecsek Ernő

Laura (Sachar)

Nemecsek Ernő

Harry Potter

Harry Potter

Toldi Miklós

Robin Hood

Nemecsek Ernő

János vitéz

Micimackó

Ábel

János vitéz

Dobó István

Arwen
(Tolkien)

Bornemissza Gergely

Hófehérke

Dobó István

Lotti és Luise

Toldi Miklós

Mia (Cabot)

Aragorn (Tolkien)

Boka

Bornemissza Gergő

Nyilas Misi

Sztrogoff Mihály

Cecey Éva

Legolas
(Tolkien)

egri nők

Robinson

Winnetou

Vadölő

Daren Shan

Gandalf (Tolkien)

Frodó

Micimackó

Dobó István

Robinson

Gandalf (Tolkien)

Boka János

Toldi

Boka

Gergő (Móra)

Baradlay Richárd

Boka

Micimackó

Marie és Edit

Forrás: Ábrahám, 2006, p. 11–12; Nagy, 2006, p. 47.

A fiúk egy esetben sem választottak női hősöket, míg a lányok a férfihősök mellett egyre inkább a nők tetteit is követendőnek tartják. A fiúk ugyanis élesen elutasítják, hogy lányos történetekkel azonosuljanak, mert az nem elég fiús, a lányok viszont elfogadják, hogy fiús történetekkel foglalkozzanak, mert ez emelkedést jelent számukra a rejtett presztízsben. A szülők elfogadják, ha a lányok fiús szerepet kapnak a játékban, de nem nézik jó szemmel, ha a fiúk lányos szerepeket vállalnak a játékban. Feltételezhetően az irodalomórai kínálat aránytalansága is szerepet játszik abban, hogy a lányok több férfihőst neveznek meg, mint nőt. A fiúk érzékelhetően kissé konzervatívabbak, erősebben kötődnek a tantervben foglaltakhoz, mint a lányok. Ez persze abból is fakad, hogy kevesebbet olvasnak. (Ábrahám, 2006, p. 11–12; Nagy, 2006, p. 47.; Schlemmer, 2002, p. 7)

Tankönyvi olvasmányok

A szerző hat felső tagozatos irodalom tankönyvcsalád tankönyvi, olvasókönyvi, illetve szöveggyűjteményben található olvasmányát elemezte a nemek szerinti differenciálás szempontjából.

Az elemzett tankönyvcsaládokban megjelenő olvasmányokat fiús és lányos jellegű szövegekre osztotta. Természetesen nem lehet minden szöveget egyértelműen fiús vagy lányos jellegű szövegként meghatározni. Ezért a szövegek három csoportra lettek osztva: inkább a fiúk érdeklődésére számot tartó, inkább a lányok érdeklődéséhez közel álló és nem besorolható szövegek. (Például a Harry Potter-sorozat a fiúk és a lányok körében egyaránt népszerű.) A besorolás a fent ismertetett kutatások eredményei alapján történt, ennek ellenére nem nélkülöz némi szubjektivitást. A cél egy tendencia megrajzolása volt.

Az első tankönyvcsalád-vizsgálat elemei a következők voltak:

Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 5. Tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 5. Olvasmányok fiúknak. Olvasmányok lányoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 6. Tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó.

tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 6. Olvasmányok fiúknak. Olvasmányok lányoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó.

tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 7. Tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 7. Olvasmányok fiúknak. Olvasmányok lányoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 8. Tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó.

tóth Krisztina–valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 8. Olvasmányok fiúknak. Olvasmányok lányoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Az ikerkönyvek sajátos koncepciója, hogy a fiúk és a lányok számára a közös alapon túl mást és mást ajánlanak. (Néhány szövegnél eltér a szerző besorolása az ikerkönyvekben találhatótól.) A tanulók igen nagy szövegmennyiség közül válogathatnak.

Az 5. évfolyam számára készült könyvekben 37 fiús és 32 lányos, a 6. évfolyamos könyvekben 36 fiús és 25 lányos, a 7. évfolyam számára készült könyvekben 25 fiús és 34 lányos, a 8. évfolyamos könyvekben 39 fiús és 31 lányos szöveg található.

Minden évfolyamon megjelenik több női szerző műve, és sok a női főszereplő. Olvasásra kínálnak pöttyös könyveket (Fehér Klára Bezzeg az én időmben, G. Szabó Judit A macskát visszafele simogatják stb.), csíkos könyveket (Jean Webster Kedves Ellenségem! stb.), kortárs lányregényt (Anna Fine Mi a gubanc, gülüszemű? stb.) egyaránt.

A tankönyvben minden olvasmány után megjelennek rövid, nem szépirodalmi, hanem informatív szövegek. Ezek részben önismereti kérdéseket feszegető, részben ismeretterjesztő jellegű olvasmányok.

A második tankönyvcsalád-vizsgálat elemei a következők voltak:

alföldy Jenő: Irodalom 5. Olvasókönyv az ötödik évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó.

alföldy Jenő: Irodalom 6. Olvasókönyv a hatodik évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó.

alföldy Jenő–Simon Anna: Irodalom 7. Olvasókönyv a hetedik évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó.

alföldy Jenő: Irodalom 8. Olvasókönyv a nyolcadik évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Az 5. évfolyam számára írt tankönyvben 10 fiús és 2 lányos, a 6. évfolyamos könyvben 15 fiús és 6 lányos, a 7. évfolyamos könyvben 10 fiús és 13 lányos, a 8. évfolyam számára írt könyvben 9 fiús és 16 lányos szöveg szerepel.

A négy könyvben mindössze négy női szerző által írt mű szerepel: Annie M. G. Schmidttől a Macskák társasága, Lois Lowrytól a Számláld meg a csillagokat!, Christine Nöstlingertől a Lili nagy dobása és Jostein Gaardertől A narancsos lány. Ezeken a műveken kívül még egy mesének van női főszereplője (A feltámadt lány). Csak szépirodalmi szövegeket kínál a tankönyv elolvasásra.

Alföldy a könyvek végén felsorol ajánlott olvasmányokat és filmeket, de ezeket a tanulmány szerzője nem vonta be az elemzésbe, mert sokkal nagyobb az esélye, hogy a tanuló találkozik egy szöveggel, ha ott van kinyomtatva a kezében, mintha csak a címét látja. Összességében azonban megállapítható, hogy lányos olvasmány csak kevés akad az ajánlott művek között, kimondottan lányregény nincs a felsoroltak között, de hiányzik az ismeretterjesztő irodalom is.

A harmadik tankönyvcsalád-vizsgálat elemei a következők voltak:

Mohácsy Károly–Abaffy Lászlóné: Irodalmi olvasókönyv 5. Tankönyv. Krónika Nova Kiadó.

Mohácsy Károly–Abaffy Lászlóné: Irodalmi olvasókönyv 6. Tankönyv. Krónika Nova Kiadó.

Mohácsy Károly–Abaffy Lászlóné: Irodalmi olvasókönyv 7. Tankönyv. Krónika Nova Kiadó.

Mohácsy Károly–Abaffy Lászlóné: Irodalmi olvasókönyv 8. Tankönyv. Krónika Nova Kiadó.

Az 5. évfolyam számára írt tankönyvben 20 fiús és 7 lányos, a 6. évfolyamos könyvben 20 fiús és 7 lányos, a 7. évfolyamos könyvben 12 fiús és 9 lányos, a 8. évfolyam számára írt könyvben 8 fiús és 10 lányos szöveg szerepel.

Női szerzőtől mindössze három írás szerepel, 2 Károlyi Amytól, 1 Nemes Nagy Ágnestől, de több műnek van női főhőse (Budai Ilona balladája, Arany Jánostól a Mátyás anyja és a Rozgonyiné stb.), a lányregények azonban kimaradtak a tankönyvekből.

Két ismeretterjesztő jellegű szöveg szerepel a tankönyvekben, mindkettő művelődéstörténeti témájú (Küzdelem a nemzeti kultúráért, Irodalmi élet a reformkorban).

A negyedik tankönyvcsalád-vizsgálat elemei a következők voltak:

Turcsányi Márta: Irodalom tankönyv 5. Tankönyv, olvasmány- és feladatgyűjtemény. Műszaki Kiadó.

Turcsányi Márta: Irodalom tankönyv 6. Tankönyv, olvasmány- és feladatgyűjtemény. Műszaki Kiadó.

Turcsányi Márta: Irodalom tankönyv 7. Tankönyv, olvasmány- és feladatgyűjtemény. Műszaki Kiadó.

Turcsányi Márta: Irodalom tankönyv 8. Tankönyv, olvasmány- és feladatgyűjtemény. Műszaki Kiadó.

Az 5. évfolyam számára készült könyvekben 41 fiús és 12 lányos, a 6. évfolyamos könyvekben 50 fiús és 22 lányos, a 7. évfolyam számára készült könyvekben 26 fiús és 21 lányos, a 8. évfolyamos könyvekben 33 fiús és 20 lányos szöveg található.

A tanulók és a tanárok bőséges kínálatból válogathatnak. Éppen ezért, bár lényegesen több a fiús szöveg, de a lányok érdeklődésére is jelentős számú olvasnivaló tarthat számot. Turcsányi klasszikus lányregényekből, illetve lányos mesékből ajánl olvasásra részleteket (Charlotte Brontë: Jane Eyre, L. M. Montgomery: Anne otthonra talál, L. Caroll: Alice csodaországban stb.) Kár, hogy a tankönyvszerző nem mutat be kortárs lányregényeket is.

Több, különböző témájú ismeretterjesztő szöveg szerepel a könyvekben (A Déli-sark elérése, A mozi születése, Űrhajósok lépnek a holdra, Cápatörténetek).

Az ötödik tankönyvcsalád-vizsgálat elemei a következők voltak:

dr. Széplaki György–dr. Vilcsek Béla: Világjáró. 5. osztályos irodalomtankönyv. Dinasztia Kiadó.

dr. Széplaki György–dr. Vilcsek Béla: Világjáró. 6. osztályos irodalomtankönyv. Dinasztia Kiadó.

dr. Széplaki György–dr. Vilcsek Béla: Világjárók szöveggyűjteménye. 5–6. osztály. Dinasztia Kiadó.

dr. Széplaki György–dr. Vilcsek Béla: Világjáró. 7. osztályos irodalomtankönyv. Dinasztia Kiadó.

dr. Széplaki György–dr. Vilcsek Béla: Világjáró. 8. osztályos irodalomtankönyv. Dinasztia Kiadó.

dr. Széplaki György–dr. Vilcsek Béla: Világjárók szöveggyűjteménye. 7–8. osztály. Dinasztia Kiadó.

Az 5. évfolyam számára írt tankönyvben 29 fiús és egyetlenegy lányos sem, a 6. évfolyamos könyvben 24 fiús és 3 lányos, a 7. évfolyamos könyvben 18 fiús és 17 lányos, a 8. évfolyam számára írt könyvben 9 fiús és 17 lányos szöveg szerepel.

A négy tankönyvben mindössze két női szerző szerepel: Garay Zsuzsa költőnő a Szerelem című versével, illetve Simone de Beauvoir Egy jóházból való úrilány emlékei című írásával. A tankönyvek közölnek néhány írást, amelyeknek nő a főhőse (Dorottya, illetve néhány drámai hősnő). Csak szépirodalmi szövegeket kínál a tankönyv elolvasásra.

A hatodik tankönyvcsalád-vizsgálat elemei a következők voltak:

Virág Gyuláné: Irodalom 5. Irodalom tankönyv az általános iskola 5. osztálya és a 11 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó.

Radóczné Bálint Ildikó–Virág Gyuláné: Irodalom tankönyv az általános iskola 6. osztálya és a 12 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó.

Radóczné Bálint Ildikó–Virág Gyuláné: Irodalom tankönyv az általános iskola 7. osztálya és a 13 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó.

Virág Gyuláné–Bánki István: Irodalom 8. Irodalom tankönyv az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó.

Az 5. évfolyam számára készült könyvekben 15 fiús és 2 lányos, a 6. évfolyamos könyvekben 18 fiús és 5 lányos, a 7. évfolyam számára készült könyvekben 13 fiús és 17 lányos, a 8. évfolyamos könyvekben 25 fiús és 9 lányos szöveg található. Női szerzőt csak egyet találunk, egy kortárs dalszövegírót. Női főhősök megjelennek az olvasmányokban (Az okos lány, Vörösmarty Mihály Szép Ilonka, Arany János Mátyás anyja, Tamási Áron Szép Domokos Anna stb.)

Egy ismeretterjesztő jellegű szöveg szerepel a tankönyvekben (Teleki Sámuel kelet-afrikai felfedezőútja).

Összegzés

„(...) a tankönyvek modelleket kínálnak a gyerekeknek különböző élethelyzetek megélésére, valamint mintákat kínálnak egy-egy probléma, vagy kérdés megoldására.” (Kereszty, 2005, p. 58). Az iskolai olvasmányok formálhatják a személyiséget, segíthetik a tanulóknak önmaguk és mások megértését. Kérdés, vajon megfelelnek-e ennek a célnak a tankönyvi szövegek?

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a tankönyvek elsősorban a fiúk, férfiak élettapasztalatait jelenítik meg. Elenyésző számban fordulnak elő női írók vagy művészek alkotásai is a tankönyvekben. A főszereplők között is többségben vannak a fiúk, férfiak, holott a valóságban a két nem aránya kiegyenlített. (Czachesz, Lesznyák és Molnár, 1996, p. 424–425).

A fenti megállapítások a szerző által vizsgált irodalom tankönyvek egy részére is illenek. Ráadásul az olvasmányokban megjelenő női szereplők kevéssé alkalmasak az azonosulásra a mai 10–14 éves kamaszlányok számára. Három kivétel van: a Nemzeti Tankönyvkiadó két tankönyvsorozata, amelyekben kortárs írók lányoknak szóló történetei is megjelennek, de főként az ikerkönyvekben. A Turcsányi Márta-féle tankönyvcsalád is kínál sajátosan női szemszögből írott olvasnivalót, de nagyon hiányoznak a kortárs lányregények az egyébként rendkívül igényes válogatásból.

A tankönyvekben megjelenő szövegek erősen befolyásolhatják a tanulók érdeklődését az adott tantárgy iránt, így az olvasóvá nevelés szempontjából is meghatározó, hogy találnak-e kötődési pontot a tanulók a tankönyvi szövegekhez. Bár a tankönyvekben többségében vannak a fiúk, férfiak tapasztalatait összegző szövegek, de szinte kizárólag szépirodalmi formában. Fájón hiányoznak az informatívabb, ismeretterjesztő szövegek az olvasmányok közül. Mindössze két tankönyvcsaládban fordulnak elő jelentősebb számban: az ikerkönyvekben és a Műszaki Kiadó tankönyvcsaládjában. Hiába kedveznek látszólag a fiúknak a tankönyvekben megjelenő olvasmányok. Kissé leegyszerűsítve: a tartalom fiús, a forma viszont nem.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a nemi különbségek figyelembevétele többé-kevésbé három tankönyvcsaládban érvényesül a hatból. Van tehát még min javítani, de már megfigyelhető a szemléletváltás a tankönyvpiacon.

Felhasznált források

Ábrahám Mónika: 12–14 éves gyerekek olvasási, könyv- és könyvtárhasználati szokásai. Új Pedagógiai Szemle. 2006. 1. sz. p. 3–23. [online] [2010. 10. 22.]

Balázsi Ildikó–Balkányi Péter–Felvégi Emese–Szabó Vilmos: pirls 2006. Összefoglaló jelentés a 10 éves tanulók szövegértési képességeiről. Budapest, Oktatási Hivatal: 2007. [online] [2010. 10. 28.]

Balázsi Ildikó–Ostorics László–Szalay Balázs: pisa 2006. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest. 2007. [online] [2010. 10. 23.]

Bereck Zsuzsa: Felmérés a 12–18 éves gyerekek, ill. fiatalok szabadidős, olvasási és könyvtárhasználati szokásairól. [online] [2010. 10. 25.]

cCzachesz Erzsébet–Lesznyák Márta–Molnár Edit Katalin: Lányok és nők a kötelező olvasmányokban, tankönyvekben. Educatio. 1996. 3. szám. p. 417–430. [online] [2010. 10. 26.]

Kegyesné Szekeres Erika: A fiúk és a lányok eltérő olvasási szokásairól. Iskolakultúra. 2001. 5. szám. p. 31–37.

Kereszty Orsolya: A társadalmi nemek reprezentációjának vizsgálata tankönyvekben. Elektronikus Könyv és Nevelés, 2005. VII. évf. 3. szám. p. 56–67. [online] [2010. 10. 12.]

Nagy Attila: Tiffany vagy Baradlay Jenő. A 10–14 éves korosztály olvasási kultúrájának változási tendenciái. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1999. 5. szám. p. 22–34.

Nagy Attila: Változás vagy folytonosság, avagy új/régi olvasók Újbudán? Új Pedagógiai Szemle. 2006. 1. szám. p. 24–47.

okm. Országos Kompetenciamérés 2009. Országos jelentés. Oktatási Hivatal. [online] [2010. 06. 11.]

Schlemmer Éva: Nemi szerepek és olvasási szokások. Valóság, 2002. 45. évf. 12. szám. p. 19 –37. [online] [2008. március 11.]